A Visual capitalist csapata ezzel a szemléletes diagrammal mutatja a be az amerikai államadósság növekedését.
Az adósságplafon szintje is fontos eleme a grafikonnak, amely az utóbbi évtizedben többször felfüggesztésre illetve módosításra került, sokszor kemény politikai csatározások árán.
→ Charting the Rise of America’s Debt Ceiling - Visual Capitalist
Az amerikai egyesült államok 2022-es importált és exportált áruinak az értékét hasonlította össze a Visual Capitalist csapata. A vizualizációhoz sankey diagrammot használtak, országok szerinti bontásban.
The Largest Trading Partners of the U.S. - Visual Capitalist
Jól látható az Amerikai külkereskedelemben létrejött 1180 Milliárd USD hiány, ennyivel több az importált áruk költsége, mint az exportált áruk bevétele. További viszonyítási pontot ad, az előző, 2021-es évhez számított százalékos változások kimutatása is.
→ Visual Capitalist - The Largest Trading Partners of the U.S.
Milyen foglalkozásokra lesz szükség a jövőben és melyek fognak eltűnni? A Visual Capitalist az USA legdinamikusabban fejlődő és hanyatló munkaköreit elemezte.
A körök nagysága az adott munkakörben munkában dolgozók számának abszolút értékben vett változását jelzi, míg a szélső függőleges tengelyeken a százalékos változást láthatjuk. A vízszintes tengely a munkakörök éves átlagos fizetését mutatja, a színkódok pedig az egyes foglalkoztatási területeket jelölik.
Az ábrán jól látható, hogy a kékkel jelölt egészségügyi dolgozók aránya növekszik a legdinamikusabban, a top 20 pozícióból 9 tartozik ebbe a kategóriába. Szintén fejlődő tendenciát mutat a számítógépes és matematikai dolgozók száma (narancs), valamint az egyéb kategóriába tartozó megújuló energiaforrásokkal foglalkozó szakembereké.
Ezzel szemben jelentősen csökken az irodai dolgozók száma, amelynek oka, hogy egyre több adminisztratív munka lesz majd automatizálható vagy szoftveresen helyettesíthető.
Az ábrán azt is megfigyelhetjük, hogy a várható létszámcsökkenés szoros kapcsolatban áll az alacsony fizetésekkel. Azonban az ábra jobb alsó szegletében láthatunk egy kivételt, az atomreaktor operátort, amely a magas javadalmazás ellenére szintén a veszélyeztetett karrierek közé tartozik
→ The 20 Fastest Growing Jobs in the Next Decade - Visual Capitalist
A nagyon mozgalmas kedd éjszaka alatt a híroldalak folyamatosan frissítették adatvizualizációikat.
A Financial Times egy klasszikus térképen mutatja az adatokat, de külön miniplotokon megjelenítve az egyes államok elektorainak számát is.
Az adatok megjelennek vonaldiagrammokon is, az előzetes felmérések alapján csoportosítva az államokat. Az oszlopdiagrammok hossza egyben az elektori szavazatok számát mutatja.
A New York Times hasonló ábrája az eredmények feldolgozottságát és az adott államban vezető jelölt előnyének mértékét emeli ki.
A "Tracking the Vote Count"vizuálok pedig azt mutatják be, hogy a feldolgozottság mértékének növekedésével hogyan változott egyes államokban a jelöltek helyzete.
A Share of Total Vote térkép az országos teljes feldolgozottságot mutatja. Az ábrán látható, hogy az egyes államokban a voksok hány százalékát számolták már össze.
Az elsődleges ábrázolás egy csempéket alkalmazó kartogramm, ahol minden blokk egy-egy elektori szavazatot jelent.
A szegmentált oszlopdiagramm itt is jelen van, a hangsúly az eredmények százalékos megoszlására irányul. Egyedi sajátosság, hogy ez a vizuál nem minden államra mutat adatot.
A Graphic Detail szintén egy hagyományos térképen mutatja az eredményeket, azonban úgy, hogy a körök mérete jelzi az államokhoz tartozó elektorok számát is.
A nagyobb webes publikációk külön eredménykövető oldalakat készítettek a választási erdmények monitorozására.
Bloomberg
Fox News
The Guardian
Washington Post
Egyelőre még üres mindegyik, de ez hamarosan változni fog az eredmények érkezésével.
Már csak néhány nap van hátra a 2020-as USA elnökválasztásig, amelyet óriási érdeklődés kísér. Az esemény kapcsán természetesen rengeteg adatvizualizáció is készül, ebből válogatunk néhányat.
A Reaktor blog becslése : Trump nyer
U.S. Elections map - Reaktor
A Reaktor blog posztjában Trump győzelmét jósolja, az államok várható voksolását egy hagyományos térképen jelenítve meg.
A közvéleménykutatások bizonytalansága
U.S. National polls - fivethirtyeight
Az adatújságírásra specializálódott FiveThirtyEight portál National Poll trackere a közvéleménykutatások eredményeit jeleníti meg, bemutatva az adatokban rejlő bizonytalanságokat is.
A legfontosabb államok
U.S. election swing state polls - The Guardian
A Guardian grafikája azokra billegő államokra koncentrál, amelyek eldönthetik a választás eredményét. Az USA elektorokra alapuló rendszere miatt a legnagyobb tétje itt van a szavazásnak, a stabilan republikánus vagy demokrata többségű államok eredménye kevésbé fontos.
Jól strukturált oszlopdiagrammok
2020-11 US Elections - Financial Times
A Financial Times grafikája klasszikus oszlopdiagramm segítségével mutatja be a szavazatok várható megoszlását a két jelölt között Az alsó részben az egyes államok elektorszámai láthatóak, politikai irányultság szerint csoportosítva.
Elektori csempék
U.S. elections tile map - Politico
Szintén a választási rendszer sajátossága, hogy az egyes államok választási súlya (azaz a hozzájuk tartozó elektorok száma) nem feltétlenül arányos a földrajzi méretükkel. Ezért használ a Politico is inkább csempetérképet (tile map), ahol az egyes államok pont annyi csempéből állnak, ahány elektoruk van, így a választási súly és a vizuális méret azonos.
2020 vs. 2016 - animálva
U.S Presidential election forecast - Vizzu
A magyar hátterű adatanimációs szoftver, a Vizzu fejlesztői is készítettek egy videót a választási esélyekről, a 2016-os Clinton-Trump párharccal hasonlítva össze az adatokat. A teljes videó itt látható.
A változatosság gyönyörködtet
14 ways to visualize the election - Ken Flerlage
A Tableau-guru Ken Flerlage anyaga 14 különböző módot mutat be a választási adatok vizualizálására. Az interaktív verzió itt érhető el.
Izgalmas 2 hónap elé néznek az Egyesült Államokban, hiszen november 3-án kerül sor az elnökválasztásra.
A Fivethirtyeight.com 40.000 szimulációt futtatott és ez alapján jelzi előre a választás kimenetelét.
Az eredeti verzióban az ábra interaktív, ha a pontokra visszük az egeret, láthatjuk, hogy az konkrétan milyen kimenetelt jelent, vagyis melyik államokban sikerül több szavazatot begyűjtenie a két jelöltnek.
Az FiveThirtyEight oldakán további ábrák is elérhetőek, ahol mind a 40000 szimuláció eredményét láthatjuk, valamint az úgynevezett billegő államokat is megtekinthetjük, ahol rendszerint nagyon szoros a verseny a jelöltek között.
Sokakban felmerül a kérdés, hogy a korábban hétköznapinak számító tevékenységek mikor válnak újra normálissá és megengedhetővé.
Az ábra a New York Times által készített interjúk adatait mutatja, amelyekben 511 epidemiológus és fertőző betegségekkel foglalkozó szakember véleményét kérdezték meg, arról, hogy szerintük mikor lehet újra folytatni a hétköznapi tevékenységeket Amerikában.
Szerintük idén nyáron, ami nagy eséllyel megtehető, hogy óvintézkedések nélkül bevigyék a postát, és amit leginkább csak egy év múlva tudnak elképzelni, hogy koncerteken és nagyobb sport eseményeken vegyenek részt az emberek.
→ This is when life will return to normal, according to the experts - World Economic Forum
Az MIT kutatóinak tanulmánya azt vizsgálja, hogy az USA karantén utáni újranyitása során hogyan érdemes kezelni a különböző típusú kereskedelmi egységeket.
A kutatók a helyeket a társadalmi fontosság és a működésből származó szükségszerű közelség veszélyessége alapján hasonlították össze. Az eredményekből számos vizualizáció is készült.
A teljes tanulmány itt olvasható, a szerzőkkel készített interjú pedig itt.
A Time magazin vizualizációja az USA és 5 másik kiemelt ország fertőzési adatait hasonlítja össze a következő grafikoncsoporttal:
Új igazolt esetek naponta országonként (Time)
A grafikonok alapvetően napi új igazolt esetek számát mutatja, azonban a használt szín azt is jelzi, hogy az adott országban összesen hány ismert eset van.
Különösen Dél-Korea adatai érdekesek, ahol a szigorú intézkedéseknek köszönhetően sikerült drasztikusan csökkenteni a fertőzöttek számát, bár ott sem tűnt el teljesen a járvány, hanem napi 100 új eset körül stabilizálódott.
Részletesen: Time - Is the U.S. 'Flattening the Curve?'
A New York Times oldalán érhető el a koronavírus Egyesült Államok-beli terjedését bemutató elemzés, benne egy részletes fertőzési térképpel.
Coronavirus US reported cases map - The New York Times
A térképen azok a települések vannak kiemelve államonként, ahol koronavírussal fertőződött eseteket jelentettek, a körök mérete mutatja a pozitív teszttel rendelkező emberek számát.
Látható, hogy a legnagyobb gócpont New York és környéke, míg az ország belseje még sokkal kevésbé érintett.
A teljes cikk itt megtekinthető: Coronavirus in the U.S.: Latest Map and Case Count - The New York Times
Egy északi sarki hideglevegő örvény "leszakadt" szokásos helyéről januárban, amely szokatlan hideget hozott Észak-Amerika lakosságának.
Ezt szemlélteti a New York Times animációja, amely bemutatja a szelek és a hideg levegő áramlását a kontinens felett.
Szakértők szerint a szélsőséges időjárás még hetekig kitarthat.
A The New York Times-ban megjelent cikkben példát látunk arra, hogy lehet ezt a vizuáltípust helyesen használni. Egyértelműen látható a változás az időben, helyesen vannak definiálva a színek, tagolva vannak az egyes alkategóriák (minden nő, fehér egyedülálló nők, stb), az ábrák nem zsúfoltak.
Forrás: Trump Is Beginning to Lose His Grip
A howmuch.net cikke összegzi az USA-ban az 1980 és 2017 közötti természeti csapások pénzügyi kárát adott típusok (viharok, tornádók, futótüzek) alapján.
Az adatok alapján a legnagyobb kárt (a költségvetés 55.3%-át) a trópusi ciklonok okozzák, ezt az aszályok követik, amik 236.6 milliárd dollárba kerültek az Egyesült Államoknak, harmadik helyezést pedig a viharok nyerték el, nem sokkal lemaradva az aszálytól.
Ami meglepő, hogy a futótüzek költségei az aszálynak mintegy ötödét teszik csak ki.
A cikk teljes változata elérhető ezen a linken.
Az Economist Graphic Detail rovatának cikke az amerikai választók preferenciát vizsgálja különböző szempontok szerint.
What has the biggest effect on congressional voting intention?
Az elemzés szerint legnagyobb magyarázó erővel a vallási meggyőződés bír, amit a bőrszín követ. A családi állapotnak vagy éppen az életkornak viszont önmagában relatíve kis kihatása van a politikai érzelmekre.
Egy külön ábrán azt is bemutatja a lap, hogy milyen faktorok változtathatják meg az adott csoportra általában jellemző szavazási hajlandóságot.
What would it take....
A teljes cikk itt olvasható (előfizetés szükséges lehet).
