A Financial Times igényesen elkészített interaktív anyagban mutatja be a koronavírus járvány globális hatásait.
Covid-19 The global crisis in data – Financial Times (részlet)
A függőlegesen görgethető vizualizáció oldalsávjában egy idősoros grafikon kapott helyett, a jobboldali főhasábban pedig az adott időszak egy-egy fontos eseményét ábrázolták.
→ Covid-19: The global crisis — in data (Financial Times)
Juraj Kotian, az Erste Bank vezető közgazdásza a Bratislava Property Fórumon tartott előadásában mutatta be ezt az ábrát:
A szürke oszlopok az új esetek számát mutatják, a kék/piros trendvonal pedig a reprodukciós rátát, azaz azt, hogy egy beteg hány további embert fertőz meg. A vírus akkor terjed, ha ez a ráta 1 felett van.
A 444 cikke az Our World in Data adatai alapján mutatja be, hogy Magyarországon és a környező országokban hogy alakul az elvégzett tesztek száma.
► Eddig nem látott csúcson a járvány, muszáj egyre többet tesztelni -444
A Chartrr vizualizációja az országokat a halálozási adatok alapján szegmentálva ábrázolja.
Coronavirus Quadrants – Chartr
Az ábra jobb felső sarkában a legrosszabb helyzetben lévő országok találhatók, ahol egyszerre magas az egymillió lakosra jutó halálozások és az utolsó hét nap alatt bekövetkezett halálesetek száma
Magyarországon a hivatalos fertőzöttségi adatokhoz képest nagyon magas volt a halálozási arányszám. A Portfólió elemzése szerint ennek fő oka az lehetett, hogy a viszonylag kevés teszt miatt az esetek nagy része felderítetlen maradt, ezért megbecsülték, hogy mennyi lehetett a tényleges esetszám.
A narancssárga és a kék görbe mutatja, hogy két különböző becslési módszer szerint valójában hányan eshettek át a koronavírus-fertőzésen hazánkban. Látható, hogy a hivatalos esetszámokat mutató referencia zöld vonal többszöröséről van szó mindkét esetben.
→ Végre kiderült, hogy miért voltak a világon is egyedülállóak a magyar adatok
Az MIT kutatóinak tanulmánya azt vizsgálja, hogy az USA karantén utáni újranyitása során hogyan érdemes kezelni a különböző típusú kereskedelmi egységeket.
A kutatók a helyeket a társadalmi fontosság és a működésből származó szükségszerű közelség veszélyessége alapján hasonlították össze. Az eredményekből számos vizualizáció is készült.
A teljes tanulmány itt olvasható, a szerzőkkel készített interjú pedig itt.
A Qubiten jelent meg Janosov Milán írása, amely a vírussal kapcsolatos tudományos publikációkat vizsgálja hálózatelemzési szempontból, bemutatva a legfontosabb témákat és kapcsolataikat.
A leggyakoribb 100 kulcsszó közös előfordulási hálózata – Janosov Milán
Az elemzés több mint 5.000 publikáció címének feldolgozására épül, amelyek a Springer Nature, az arXiv és a medRxiv – bioRxiv platformokon jelentek meg.
→ Lassan új tudományterületté válik a COVID-19 – Qubit
A World in Bars & Graphs csatorna videója a korlátozások feloldásának hatásait mutatja be.
A teljes videó itt érhető el: Lockdown comparison of India with other countries
Peter James Walker interaktív adatvizualizációja az USA államainak legfontosabb járványügyi mutatóit jeleníti meg, lehetőséget adva az egyes államok összehasonlítására is.
COVID-19 Key Metrics – Peter James Walker
Az adatok forrása a The Atlantic által működtetett COVID Tracking Project.
A CNN grafikonja globális régiók szerinti bontásban mutatja be a napi új esetek számát.
Jól látható, hogy míg Európában és Észak-Amerikában erősen visszaesett az új fertőzések száma, addig a világ többi részében továbbra is gyorsan terjed a vírus. A napi új esetek száma most már több esetben meghaladta a százezret, amire korábban nem volt példa.
Confirmed coronavirus cases are rising faster than ever – CNN, Index
